Minden októberben előkerül az óraátállítás és a téli időszámítás kérdése, hiszen nagyon sokan okkal gyűlöljük a téli időszámítást: december közepén már 4 óra előtt sötétedni kezd, pedig ennek nem feltétlenül kellene így lennie.

A Jobbik többször is kezdeményezte már a téli időszámítás eltörlését, Oroszország 2011-ben meg is lépte ezt (igaz, csak 3 évig örülhettek a +1 óra világosságnak télen, 2014 óta folyamatos téli időszámítás van érvényben) viszont nálunk EU direktíva szabályozza ezeket, úgyhogy sajnos ugyanúgy nem tudjuk eltörölni, ahogy a homeopátiát sem - de erre is van megoldás.

Sokan azt mondják: egyébként is a téli időszámításunk az "eredeti, természetes" állapot, de ez nem igaz. Legalább annyira nem, mint ha azt mondanánk: Magyarországon nincs mód autópályák és vasút építésére, hiszen természetes közlekedési eszközünk a ló...

Az időszámításunk és az időzónánk egyáltalán nem természetes.

Természetes az lenne, ha a napidőt használnánk, ahogy egészen az 1800-as évek végéig tettük: amikor a Nap a legmagasabban állt az égen, akkor volt dél. Természetesen ez a Föld görbülete miatt azzal járt, hogy gyakorlatilag minden településnek saját időszámítása volt (egész pontosan negyed szélességi fokonként, vagyis durván 25 kilométerenként egy perc volt az eltérés kelet-nyugati irányban) de ez nem igazán okozott problémát, sőt, valószínűleg fel sem tűnt senkinek, hiszen eleve nem volt sok olyan dolog, amit adott időre kell csinálni, például nem volt vasút és más menetrend, pontos nyitvatartási idő, bejárós irodai munkahely...

Az iparosodás és a nagy távolságokat lényegesen rövidebb idő alatt átszelő vasút megjelenése és a nemzetközi kereskedelem fellendülése viszont már szükségessé tette, hogy ne legyen például Sopron és Debrecen között 22 perc időeltolódás, Budapest és Bécs között pedig 14, ezért merült fel az igény egy egységes, mindenhol alkalmazható időszámítás bevezetésére.

Az időzónákat az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencián határozták meg: itt állapodtak meg a résztvevők abban, hogy Greenwich legyen a 0. hosszúsági fok (kezdőmeridián), innen kiindulva 15 fokonként összesen 24 időzónára osztották a Földet. Annak, hogy nagyobb területeken ugyanazt az időt használjuk, természetes velejáróla az, hogy a 15 fokos meridiánoktól távolodva egyre jobban eltér az időszámítás az adott település természetes napidejétől. 

Az időzónák határait persze nem egyenes függőleges vonalak mentén húzták meg, hanem az országhatárokhoz igazították. Az alábbi térképen kék vonal jelöli a GMT+1 és GMT+2 (Greenwich Mean Time, vagyis a greenwichi középidőhöz képest 1 illetve 2 óra) időzónák pontos határát, a zöld és piros árnyalatú területek pedig azt mutatják, hogy mennyivel tér el a helyi idő a természetes napidőtől: a lengyel-ukrán, illetve a magyar-román határ környékén nagyjából fél órát siet az óra a természetes napidőhöz képest, a francia-német és a francia-olasz határnál pedig kb pont ennyit késik.

Egyszerűbben fogalmazva: minél pirosabb egy adott terület, annál hamarabb sötétedik esténként.

Szembetűnő, hogy mennyire rosszul járt az időzónákkal Svédország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a délszláv államok. Nálunk rosszabbul csak Törökország járt (ők 2016-ban törölték el a téli időszámítást) valamint Szíria és Izrael, akiknek (ha minimális szinten követed a világpolitikai eseményeket, bizonyára számodra is egyértelmű okokból) kisebb gondjuk is nagyobb ennél. 

Igazságosabb lenne, ha például valahogy így húznánk meg a zónahatárt - ez az apró módosítás egy órával több világosságot jelentene Magyarországnak és sorstársainak minden este: 

Történelmi érdekességek: az 1884-es meridián konferencia idején ezen a képen látható kék vonal mentén levő országhatárok egyike sem létezett, vagyis ha akarták volna sem tudták volna ilyen módon igazságosabban meghúzni az időzóna-határt.

Vessünk egy pillantást Európa késő XIX. századi térképére:

- Svédország és Norvégia perszonálunióban állt 1905-ig, logikus, hogy nem vágták félbe a két országot

- Lengyelország viszont pont "félbe volt vágva" a XIX. században, egészen 1918-ig folyamatosan megosztott állam volt. Talán érzelmi okai is lehetnek, hogy az új egységes Második Lengyel Köztársaság nem akart az Orosz Birodalommal még időzóna-ügyben sem közösködni

- Mi hasonló helyzetben voltunk, mint a svédek, logikusan a bécsi királyi udvar időzónája volt érvényes az Osztrák-Magyar Monarchia teljes területén Vorarlbergtől Székelyföldig. Ezt a Monarchia megszűnésekor bizonyára felülvizsgálhattuk volna, de nekünk is voltak fontosabb megoldandó problémáink azokban az években.

- A velünk egy vonalban levő Líbia 2013 óta téli időszámítás nélkül van a GMT+2 zónában (ez nagyjából ugyanaz, amit a Jobbik is szorgalmaz, de a már említett okok miatt erre nekünk nincs lehetőségünk)

- Érdekes még Spanyolország esete. Ők jól láthatóan még nálunk is szélsőségesebben kilógnak az időzónából a másik irányban, ennek pedig az az oka, hogy Francisco Franco spanyol diktátor 1942-ben a nácik iránti szimpátiája jeléül a Németországban is érvényes időzónát vezette be az országban. 2016-ban ugyan felmerült, hogy Spanyolország a greenwichi zónához csatlakozzon, de egyelőre úgy tűnik, megfelel nekik a hosszú világos este. A GMT+2-re váltással mi nem lennénk ilyen kirívóan távol a természetes napidőtől, Budapestet leginkább Párizshoz lehet hasonlítani:

Forrás: GMT+2 időzónát Magyarországnak facebook-csoport

Időzónaváltás pro és kontra

Nyilvánvaló, hogy előnyös lenne, ha időzónát váltanánk: télen (amikor eleve rövid ideig van világos, december 22-én mindössze 8,5 órán keresztül élvezhetjük a napfényt, és már 4 óra előtt pár perccel lemegy a nap) sokat jelentene az a plusz egy óra világosság. Ennek nyilvánvalóan az az ára, hogy reggel egy órával tovább tart a sötétség: a GMT+2 zónára való átállás esetén december 22-én reggel fél 9 körül kelne a nap, vagyis sokan sötétben indulnának munkába, iskolába. Vannak, akik azt mondják, hogy ez növeli a balesetveszélyt, de vajon nem ugyanilyen veszélyes, hogy munka után fáradtan sötétben megyünk haza délután 4-kor? 

Érdemes lenne megvizsgálni a gazdasági, energiatakarékossági szempontokat is. Igaz, hogy reggel egy órával tovább kellene világítanunk (bár ha valaki 6-kor kel, és 7-kor indul dolgozni, az a téli hónapokban ma is kénytelen felkapcsolni a villanyt) délután viszont egy órával kevesebbet. Egyébként is manapság az energiafelhasználás egyre kisebb hányadát teszi ki a világítás, hiszen egyre inkább terjednek az energiatakarékos és/vagy LED-izzók, közben egyre több energiát használunk olyan eszközök működtetésére, amelyek függetlenek attól, hogy mikor van sötét (mosó-, mosogató- és szárítógép, légkondicionálás, nagy teljesítményű számítógép és nagyképernyős tévé, stb) így az időszámításunk hatása az energiafogyasztásra nem jelentős.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a sötét téli hónapok az emberek lelkiállapotára is hatással vannak, becslések szerint a lakosság 10-15 százaléka tapasztalja a téli depresszió tüneteit. Egy olyan országban, amely régiós első helyezett az öngyilkosságok számát illetően, nem elhanyagolható szempont ez sem.

Mindent összevetve a Racionalista Párt elkötelezett az időzónaváltás mellett. Javasoljuk, hogy a kezdeményezést próbáljuk meg kiterjeszteni a "vörös zóna" egészére, és próbáljunk meg Lengyelországgal, Csehországgal és Svédországgal közösen együttműködni. Ha esetleg van a blog olvasói között olyan, aki kedvet érez lefordítani ezt a bejegyzést angol, svéd, lengyel, szlovák és esetleg cseh, szlovén, horvát nyelvekre, akkor European Rationalist Party társoldalunkon megjelentetnénk, hátha közös erővel hamarabb célt érünk és nagyobb támogatottságot szerez az elképzelés)

Egyetértesz? Szavazz! Vitába szállnál? Gyere a Racionalista Párt Facebook-oldalára, lépj be a Racionalista Kávéház Facebook-csoportba, és oszd meg velünk a véleményed, javaslataid.